Veled is megeshet...: 7. rész.

Patrik sokkal messzebb lakott a reptértől, mint mi. Kéz a kézben indultunk el. Egész úton nevetgéltünk, meg végig beszéltünk mindent. Az egyik háznál elsétálva Patrik lekapott egy szál piros rózsát. Így mind két kezem „teli” volt, ő hozta a bőröndöm.

A házuk nagy volt és nagyon szép. A kocsi felhajtón parkolt egy fekete kocsi. A kert nagy volt. Amikor bementünk tátva maradt a szám. A nappaliban teli voltak retro bútorokkal. Nagyon jól nézett ki. Minél bentebb mentünk, annál modernebb volt. Patrik szobája az emeleten volt. Volt ott az ágyra ledobott laptop, az asztalon heverő töltők. Poszteres falak. Nagyon jó hely volt. Leültem az ágyra és néztem ahogy kipakol a bőröndjéből és össze vissza szaladgál, kezében a cuccaival.

*Patrik szemszöge*

Este Eszti elment fürdeni. Ekkor jutott eszembe hogy a nyakláncom a fürdőben hagytam. Muszáj volt bemenni, a láncot anyumtól kaptam, és soha nem vettem le. Nem akartam kuksolónak tűnni, így csak lazán benyitottam, remélve hogy hall. Ki nézett a zuhany függöny mögül. Nézte ahogy leveszem a polcról a láncot és felteszem a nyakamba. Mielőtt ki mentem volna vissza néztem. Még mindig a függöny mögül nézett, kacsintottam mire ő elpirult. Imádom hogy ilyen aranyos. Nem is értem apám hogy lehetett vele ilyen.

Pizsama ként adtam neki egy pólót, fehér neműje meg volt. Majd be feküdt az ágyba és kapcsolgatta a tv-t. Meg állt az….Éjjel- Nappal Budapest-en… Nem akartam szemét lenni így hagytam. Ültem az ágy végén és vártam hogy vége legyen. Amikor vége volt elkapcsolt valami helyszínelősre én meg befeküdtem mellé. A filmet lenémítottuk, csak a fény kellett. Át öleltem hátulról, és bele pusziltam a hajába.

- Szóval…Mi most járunk? – Bukott ki.

- Hát…- mosolyodott el. –Nagyon úgy néz ki. –Kacsintott.

- De- Fordultam a hátamra- Mit fognak szólni a többiek? A barátnőid?

- Figyelj – Fordult felém- Nagyon szeretem őket, de ha nem fogadnak el úgy hogy a csajod vagyok, akkor sehogy nem kell elfogadniuk..

- És a családod?

- Nem érdekel –Nézett a szemembe- Ők a legfontosabbak, meg nekik köszönhetek mindent. De biztos vagyok abban hogy szeretlek téged.

- Én is szeretlek. –Öleltem meg.

- A Suliban meg szerintem meg hozzá szoktak ehhez. –Csókolt meg.

*Eszti szemszöge*

Az éjszaka csodálatos volt. Nem is tudom mikor aludhattunk el. Rengeteget beszélgettünk. Reggel mikor felkeltem Patrik már nem volt ott. Lassan másztam ki az ágyból, és lebotorkáltam a lépcsőn. Patrik a konyhában állt. Azt hiszem újságot olvasott. Bekapcsoltam a rádiót, és öntöttem magamnak egy kis kávét, a már kirakott bögrébe. Patrik nagyon dögös volt. A haja még nem volt felzselézve. Kockás ing volt rajta és fekete farmer. Adtam neki egy „jó reggelt” csókot.

Vissza mentünk Patrik szobájába. Idő közben ő át öltözött egy rövid nadrágba. Miközben öltöztem fel, végig néztem a fél meztelen testén. 8 kocka. Szép. Amikor teljesen felöltöztem kézbe vettem a bakancsom, és elköszöntem tőle.